(Vissza a honlapra)
Címlap
Bevezető
Csömör legrégibb térképe
Gyülekezettörténet, 1798
   Címlap, előzéklap
   A gyülekezet történeti
   összefoglalója, 1717-1798


 

Bevezető

Az itt következő oldalakon a Csömöri Evangélikus Egyházközség irattárában őrzött régi dokumentumokat tesszük fokozatosan közzé elektronikus facsimile formájában, a legfontosabbaknak átiratát és fordítását is mellékelve.

Johann Gyula – Dr. Sajó Tamás
 

A csömöri gyülekezet legrégebbi írott forrása

Különleges dokumentumot őriz a Csömöri Evangélikus Egyházközség irattára. A vaskos papírtáblába kötött, kopott disznóbőr gerinccel megerősített, több mint kétszáz éves kézirat alig ötven lapot foglal magában csupán, amelyeket száz éven át számos kéz írt tele különféle időpontokban és ügyekről latin, szlovák, német és magyar nyelven. Ez a terjedelemre csekély, de mégis rendkívül sokrétű kézirat igen nagy értéket képvisel nemcsak a csömöri gyülekezet, de az egész falu számára.

A csömöri egyház történetének első időszakáról ugyanis nagyon hiányosak az ismereteink. Tudjuk, hogy 1690-ben Csömört még „elpusztultnak”, „Csömör-pusztának” nevezik. 1720-ban azonban már 42 háztartást írnak itt össze, amelyek mindegyike lutheránus vallású, s akiknek saját templomuk is volt. Az 1740-es pestis azonban a lakók háromnegyedét elviszi; templomukat is elveszítik, s az egyházközség megszűnik. A következő híradás 1787-ből származik, amikor Grassalkovich Antal herceg támogatásával ismét gyülekezetté szerveződnek a hívek: ha nem is önálló egyházközséggé, de legalább Cinkota leányegyházává. Ezután újabb hetven évig nem tudunk semmit a gyülekezet történetéről. Legalábbis mostanáig.

A kéziratos gyülekezettörténet ugyanis, amelynek feltárásához nemrégen fogtunk hozzá, éppen erről az időszakról nyújt számunkra felbecsülhetetlen értékű ismeretlen információkat. A gyülekezettörténetet vezetését 1798-ban kezdte meg az akkori iskolamester, Klinger S. János, aki számos korábbi eseményről is beszámolt, és korábbi, azóta elveszett okiratokat is bemásolt a kötetbe.

A kézirat a csömöri gyülekezet első száz évének latin nyelvű összefoglalójával kezdődik, mégpedig az 1717-es évtől kezdve: ez a dátum korábbi, mint minden eddigi, amelyet a gyülekezettel kapcsolatban ismertünk! Az összefoglaló számos eddig ismeretlen történeti adalékot tartalmaz ezekből a korai évekből az első parókia építéséről, az első lelkészek meghívásáról, a környező falvak evangélikus gyülekezeteivel való kapcsolattartásról. A történeti összefoglaló mellett a kézirat másik legértékesebb forrása az eddig ismeretlen legkorábbi fennmaradt 1729-es csömöri lelkészi híványlevél pontos másolata 1798-ból. A lelkész feladatait és javadalmazását összegző levelet a gyülekezet „tót” nyelven írta, azaz a szlovák irodalmi nyelv 1800-as évekbeli kialakulása előtti saját tájszólásán, amelynek kései változatát még az utóbbi években is beszélték az öregek Csömörön. A levél – valamint a gyülekezettörténet több más, ugyanebben a tájszólásban írott betoldása – ilyenformán az „első csömöri nyelvemléknek” is tekinthető, s megérdemelné, hogy másolata ott függjön minden csömöri ház falán.

De a kézirat-együttes a következő évtizedekből is sok értékes adatot tartalmaz. Számos dokumentumot közöl a a csömöri evangélikus iskoláért folytatott harcról, az önálló iskola megteremtéséről, a tanító feladatköréről, az első tantervről. Az 1820-as évektől kezdve több éven át felsorolja az evangélikus iskola tanulóinak névsorát és tanulmányi illetve magatartásbeli minősítését, amelyek még ma is nagyobb szorgalomra sarkallhatják a kései „Krizsan, Fabok, Mrva, Badovszky, Gubek” és más leszármazottakat, vagy épp ellenkezőleg azzal a megkönnyebbüléssel ajándékozzák meg őket, hogy ükpapa sem volt jobb a deákné vásznánál.

A kézirat feldolgozását csak néhány hónapja kezdtük meg, de a legfontosabb részletek átírását és magyar fordítását már a 2010. évi Gyülekezeti Napon bemutattuk a gyülekezet számára. Ekkor tettük nyilvánossá a csömöri gyülekezeti honlaphoz (http://csomor.lutheran.hu) kapcsolódó dokumentációs oldalt is, amelyen fokozatosan tesszük közzé ennek a fontos történeti dokumentumnak a digitális változatát, illetve átírását és fordítását. A folyamatosan bővülő oldal a bemutató óta tekinthető meg a http://csomor.lutheran.hu/fontes címen.