Gyülekezettörténeti összefoglaló, 1717-1798 [Az 1798-ban megkezdett Gyülekezettörténet első bejegyzésében az akkori evangélikus iskolamester, az 1793. márciusában meghívott Klinger S. János öt folio oldalon összefoglalja a csömöri gyülekezet addigi történetét az 1720-as évekbeli alapítástól kezdve. A török-tatár pusztítás után 1717-re csak 4 evangélikus egyház marad a pest-békési konfraternitásban: Ács, Csővár, Tótgyörk, Aszód. Csömör betelepülése a felső vármegyékből és Szentmihályról. A csömöri evangélikus egyházközséget talán 1722-ben alapították. Jakobeus Sámuel, az első ismert lelkipásztor 1727-ben új paplakot épít, majd 1730-ban Bénybe megy át.]
Jézus nevében! 1. Az egyház eredete. Nyájas Olvasó! Minthogy igen érdekes ismerni akármely nép, város, család, avagy a közönségesen Egyháznak nevezett szent társaság eredetét, fejlődését, eseményeit, viszontagságait és sorsát: ezért úgy hiszem, nem lesz haszontalan számodra, Nyájas Olvasó, ha mindjárt e hivatalos könyv elejétől fogva röviden összefoglalom az utókor számára ennek a csömöri egyháznak, azelőtt anya-, most azonban különféle viszontagságok folytán leányegyháznak az eredetét és fejlődését. Amikor ez a pesti vármegye a vele törvénycikkelyileg egyesült részekkel együtt a török iga alatt görnyedt, s a tatárok megismétlődő betörései és a balsors viszontagságai pusztították, rontották és tették pusztasággá, az ágostai hitvallás egyházának hívei olyannyira megritkultak, hogy a pest-békési ágostai hitvallású konfraternitás hivatalos könyvei az 1717. év előtt mindössze négy egyházat említenek itt, mégpedig az ácsit, a csővárit, a tótgyörkit és az aszódit. Minthogy pedig az evangélikusok csekély létszámuknál fogva saját egyházközséget alkotni nem tudtak, a nógrádi konfraternitáshoz tartoztak, ám emellett volt saját dékánjuk, aki nagy gondot viselt rájuk. Miután pedig Bécset ostromló törököt visszaverték, Budát visszafoglalták, s nemcsak Thököly, de Rákóczi lázongását is elfojtották, a vármegye Isten kegyelméből és akaratából visszatért a széles földön győzedelmeskedő és uralkodó osztrák fegyverek hatalma alá, s a felső vármegyékből igen sok, az evangélikus hiten lévő szláv érkezett ide a szabadság reményétől vezettetve. Ilyen előzmények folytán jött létre Csömör település is: első telepesei ugyanis a tatárok által tönkretett – ide Pest felé egy óra járásra lévő – Szentmihályból, valamint a felső megyékből érkeztek. Hogy pedig ez a település mindjárt kezdettől fogva teljes egészében az ágostai hitvallást követte-e, vagy csupán egy része, arról bármilyen szorgosan kutattam is az igazságot, és vizsgáltam át minden hivatalos írást, semmilyen bizonyosat nem tudtam meg. – Hihető dolog, hogy a település már kezdetektől fogva vegyes vallású volt, olyan módon, hogy az ágostai hitvallás követői mind lélekszámban, mind vagyonukra nézve a túlnyomó többséget alkották. Hogy ki volt első lelkipásztoruk, azt ugyancsak nem sikerült megállapítanom.* [*Némelyek állítása szerint a csömöri evangélikus hívek először 1722-ben tömörültek egyházzá.] Annyi bizonyos, hogy Jakobeus Sámuel volt a csömöri evangélikus híveknek az az első lelkipásztora és szentségeinek kiszolgáltatója, aki 1727-ben új paplakot építtetett, amint az kitűnik a gerenda feliratából, amely nem sokkal ezelőtt még megvolt e paplak épületében, s amelynek felirata a következő: „EZT A PAPLAKOT TISZTELENDŐ JAKOBEUS SÁMUEL ÉPÍTTETTE SZELSZKY ANDRÁS GYÜLEKEZETI ELÖLJÁRÓSÁGA IDEJÉN. ÉPÍTETTE TÓT MÁTÉ, AZ 1727. ÉVBEN”. E gerenda feliratát én még saját szememmel láttam, amikor ISTEN különös gondoskodásából 1793. március havában az iskolai nép vezetésére ebbe az egyházközségbe meghívattam. Hogy pedig a mondott Jakobeus Sámuel a csömöri evangélikus nyáj első lelkipásztora volt-e, arról semmilyen feljegyzést sem találtam a Pest-Békési Konfraternitás jegyzőkönyveiben. Elég tehát annyi, hogy az 1727. évben új parókiát építtetett, majd 1730. március havában a csömörieket elhagyva a bényiekhez ment át. Jónak látom megörökítés végett ide csatolni azt az [akkori] híványlevelet, amely tartalmazza úgy a lelkipásztor, mint az iskolamester javadalmazását, mégpedig a palotai leányegyház részéről is:
|
||||||
