(Vissza a honlapra)
Címlap
Bevezető
Csömör legrégibb térképe
Gyülekezettörténet, 1798
   Címlap, előzéklap
   A gyülekezet történeti
   összefoglalója, 1717-1798


 

Csömör térképe az 1781-es katonai felmérésből

 

Az „első katonai felmérés” azt a hatalmas térképészeti munkát jelentette, amelynek során 1780 és 1784 között – azaz másfél-két évtizeddel az 1798-as Gyülekezettörténet keletkezése előtt, és két generációval Csömör török utáni újratelepítését követően – II. József katonai térképészei az egész akkori Magyarországot feltérképezték, mégpedig olyan nagy léptékben (1:28000), hogy még az egyes házakat, sőt magányos fákat is feltüntették rajta. Ebből a 963 szelvényből álló atlaszból közöljük – rákattintással nagyíthatóan is – a Csömört és Cinkotát ábrázoló részletet.

Mint látjuk, a falu központjának fő vonalai már kialakultak. A mai helyén volt a három legrégibb utca, a mai Petőfi utca – az egykori „Sztranya”, azaz „(patak)oldal” –, a patak túlpartján a mai Árpád utca, és eggyel följebb a mai Erzsébet utca. Ez utóbbi kettőt nem tudjuk, hogy hívták akkor, bár a másodikat valószínűleg a Templom utcájának nevezhették, ahogy a legtöbb más faluban. A falu keresztirányú főutcája már akkor is a Cinkota felől érkező út volt, amely a négyszögben álló kereszttel jelölt temető után egy kanyarral lépett be a faluba. A templom után, nagyjából a mai Coop tájékán hagyta el az akkori falut, s ferdén jobbra kanyarodva, az Ulicskával egyesülve alkotta a mai Mogyoródi út kezdetét. Az 1990-es évek óta új házakkal beépült Öreghegy még szőlődomb volt, s ennek és a mai Mogyoródi útnak a sarkán a térkép már feltüntette a ma is ott álló kereszt elődjét.

Ugyanakkor néhány dolog nem világos. A falutól északnyugatra, a mai Szöszi presszótól egy kicsit feljebb egy különálló, bekerített épület van: talán önálló majorság lehetett? És a térkép nem jelöli külön a Kálvária-dombot sem – amelyre a jobboldali „Csömör” felirat „Cs” betűje esik –, pedig itt talán még állhattak a török előtti falu maradványai, vagy ha nem, akkor is fontos magaslati és tájékozódási pont volt, amit a katonai térképek általában előszeretettel tüntettek fel.

Az 1806-1869 között zajlott második katonai felmérés során szintén készült részletes térkép Csömörről. Ezen az 1830 körüli részleten már a mai Kossuth utca is szerepel, és a Kálvária-dombot is látjuk. Az Arcanum cég a második katonai felmérés térképeit a mai térképek koordinátáihoz igazítva („georeferálva”) az internetre is feltette. Ide kattintva, a keresőbe Csömör nevét beírva, majd a térképet felnagyítva pontosan meg lehet nézni, melyik mai utca helyén mi volt akkor.

Aki akár az egyik, akár a másik térkép bármely részletéről további információkat tud, kérjük, írjon nekünk, ezzel segítve a forrásfeldolgozást. Előre is nagyon köszönjük.