[Lányi János lelkész, 1730-40. Az 1737-40-es pestisjárvány. Csömör lelkész nélkül marad, Grassalkovich Antal kisajátítja az evangélikusok vagyonát. Katolikus templomlátogatási ill. párbérfizetési kötelezettség. 1787-től Cinkota leányegyháza. Iskolamester meghívása, egyházi telek kimérése, iskola, iskolamesteri lak és imaház építésének megkezdése. Alapkőletétel 1788. április 4-én.] Eme Jakobeus Sámuelt a lelkész szent hivatalában 1730-ban követte a tisztelendő Lányi János, akit a tekintetes csetneki Antoni Sámuel szuperintendens iktatott be a szent hivatalba, s aki végül 1740-ben hunyt el a pestisjárványban az iskolamesterrel, apósával együtt. Ez a járvány, amely 1737-ben Budáról és Pestről vette kezdetét, három éven át akkorára növekedett, hogy igen gyorsan kiterjesztette ragályhozó szárnyát Buda, Pest, Tarcsa, Kerepes, Mogyoród, Körös és Kecskemét fölött, s különösen a mi falunkban, Csömörön oly keményen dühöngött, hogy csupán tizenegy házaspár [=család] élte túl szerencsésen. E lelkipásztor halála után a csömöri templomot az iskolával és lelkészlakkal együtt Grassalkovich [Antal] királyi személynök parancsára – jobbágyainak adott szava ellenére – ez év március 29-én Tüke magyar kapitány erővel elfoglalta. E gyászos sors által elragadott lelkipásztor után [a gyülekezetnek] nem volt többé saját lelkipásztora, hanem világi urai és a római katolikus papság arra kényszerítették, hogy hosszú éveken át a katolikus szertartásokat látogassa, sőt mi több, e szolgálatért még párbért is fizessenek. * Az okosabbak azonban a többiek számára jó példát mutatva a közeli cinkotai templomba jártak és az ottani lelkipásztor szolgálatával éltek, noha emiatt gyakran zaklatták őket, és keményen meghagyták nekik a párbér fizetését a mogyoródi katolikus lelkipásztor számára, * amely egészen az […] évig tartott. Végül 1787. január 3-án a pesti nemes Vármegye határozatával és az 1785. december 6-i 36969. számú illetve 1786. augusztus 8-i 32740. számú királyi rendeletek értelmében [Csömör] a nyilvános vallásgyakorlás céljából a vele egyazon evangélikus hitvalláson lévő cinkotai falu leányegyházává vált. (Lásd a Kerepesen 1788. február 5-én Csabai László rendes szolgabíró által kiadott affiliációs okiratot az 1. szám alatt.) Mindjárt a leányegyházzá válás után intézkedtek iskolamester meghívásáról, aki a tanulóifjúságot vezesse, őket a vallásban és a számukra szükséges egyéb tudományokban gyarapítsa, és az egyházban szónokoljék. Ebből a célból 1787. tavaszán a nemes Vármegyéhez kérelmet avagy könyörgő iratot terjesztettek fel a tekintetes Nisnyánszki György aláírásával megerősítve az evangélikus hitvallás az idő szerinti magyarországi elöljáróinak nevében (mely irat nincs most a kezemben), amelyben engedélyt kértek iskolamester beiktatására, aki az ifjúságot oktatná és az egyházban az éneket vezetné. Amint kedvező határozatot nyertek, hogy ugyanis saját költségükön és a maguk hasznára iskolamestert fogadhatnak, azonnal kérvényt nyújtottak be a gödöllői uradalomhoz, amelyben kérték belső telek kihasítását imaház, iskola, iskolamesteri lak és a hozzá tartozó épületek számára, valamint fát az épületek padlatához és tetejéhez. A kegyelmes gyaraki Grassalkovich Antal herceg a kérelem olvastán kiküldte Noli József és Foltin János uradalmi felügyelőket és velük együtt a gödöllői pallérmestert belső telek kimérésére. Ők ezt a feladatot szerencsésen el is végezték a következők jelenlétében: Győri József katolikus esküdt és jegyző, Dubovszki avagy Szuhai György akkori evangélikus bíró, Kristyán János evangélikus ülnök, Kovács Mátyás evangélikus esküdt, Ubrankovics Márton evangélikus esküdt, Mrva Pál evangélikus esküdt, Pásztor György evangélikus esküdt, Veres János katolikus esküdt, Uhliar Márton katolikus esküdt, Hugyik András katolikus esküdt, Malina László katolikus esküdt, Oravec András katolikus esküdt, valamint Kovács Mátyás frissen beiktatott evangélikus iskolamester. Ez alkalommal az iskola alatt a patakig terjedő kert számára, valamint a humno [szlovák: szérű] számára is elegendő telket mértek ki. A rákövetkező 1788-as év április 4-én pedig letették az épület alapját Ribai György cinkotai evangélikus lelkész, Králik István uradalmi ispán (aki az alapkövet…
|
||||||
