A Csömöri Evangélikus Egyházközség temploma

A település fő útján, a falu központjában (a Szabadság út-Petőfi utca sarkán) található templom Csömör egyik szimbóluma. Szervesen hozzá tartozik a faluképhez, amit az is bizonyít, hogy szinte minden települési prospektuson, kiadványban állandó képi elemként jelenik meg (a római katolikus templommal együtt). Az evangélikus felekezet saját gyülekezeti alkalmain (istentisztelet, esküvő, virrasztás-halott búcsúztatás, iskolai tanévkezdő és tanévzáró istentisztelet) kívül a helyi, templommal nem rendelkező református közösség is itt tartja istentiszteleteit. Többször helyszíne az évente megrendezésre kerülő ökumenikus imahét alkalmainak, amikor a római katolikus, a baptista és a református lelkipásztorok is itt hirdetik Isten igéjét. Ezenkívül immár sok éves hagyomány, hogy a Csömöri Falunapok rendezvénysorozat záró zenei eseményeire is a helyi evangélikus templomban kerül sor.

Az 1873-ban, későromantikus stílusban épült templom hossza 26 méter, szélessége 10 méter, magassága 9 méter. Egészen a közelmúltban történt generál-felújításig a csömöri volt az ország egyetlen ún. „kenyértemploma”. Az elnevezést arról kapta, hogy a falakat díszítő képek, ún. seccók mindegyike valamilyen módon a kenyérrel volt összefüggésben.

Történeti előzmények és műszaki jellemzők

Egyházi krónikáink szerint a pestisjárvány következtében elnéptelenedett a falu, és az „elárvult” gyülekezet Cinkota filiájává vált. Mindezek után az 1872. esztendőt úgy emlegetik, mint amikor a gyülekezet fejlődésnek indul. Erről és a csömöri új templom építéséről a cinkotai egyházi krónika számol be.

A dokumentum leírja a templom főbb méreteit (26 méter hosszú, 10 méter széles, 9 méter magas), valamint a felhasznált anyagok mennyiségét, az alapkőletétel, a templomszentelés, az oltárkép és az orgonaépítés időpontjait és körülményeit. Megőriztetett a templom alapkőletételének dokumentummásolata is, Jezsovics Pál cinkotai lelkész kézírásával.

Szájhagyomány útján az is tudható, hogy a munkálatok hónapjai alatt Jezsovics Pál lelkész minden nap gyalog átsétált Csömörre az építkezést megnézni…

A templom alapkőletétele 1873. május 4-én volt.

Az 1873–74-ben épült templomot Menko és Kolbenbeyer pesti építészek tervei alapján építette Zier Keresztély pesti építőmester 8700 forintért. Ez az összeg nem tartalmazta az építőanyag költségeit, valamint a csömöri hívek által adományozott fuvar és napszám értékét.

„Az épület a romantika stíluskorszakának nem kiemelkedő alkotása, mégis a maga nemében, különösen homlokzati kialakításában és berendezési tárgyait tekintve igen szép példája e bátor korszaknak. Az orgonakarzatot alátámasztó kecses korintizáló öntöttvas oszlop, a nagy félköríves fémvázas üvegfelületek, a nyolcszög alaprajzú, jó arányú, gótizáló toronysüveg a négy oldalán fiatorony jellegű, egyenlő szárú, háromszög alakú, timpanon kialakítással, a templomház lépcsős attika pártázattal szegélyezett oromfalai, a templomhajó oldalfalain és pártázatain, valamint a tornyon körbefutó többsoros farkasfogas párkány, a kiemelt kapubélet és az orgonakarzat homlokképzése – mind magán hordozza a romantika építészetének nemzeti jellegét.

Az épület kialakítása egyszerű, három, csak síkban találkozó főelemből áll, amelyek egymással harmonizálnak: a harangtorony, a templomhajó az orgonakarzattal és az oltárt magában foglaló szentély. Az épületegyüttes összhatásában zárt, felfelé törő hatású.

Az oltár és a nyolcszög alaprajzú szószék szépen faragott, csakúgy, mint a gótizáló rozetta díszítésű faragott orgona, valamint a stílusos padsorvégek.”

(Idézet Szák Kocsis Pál építészmérnök leírásából)

A templom padjai a Deák téri templomból származnak, a Deák téri evangélikus gyülekezettől vásárolták őseink.

Az oltárkép Jakobey Károly festőművész munkája: „Jézus az Olajfák hegyén”, Lukács evangéliuma 22. fejezetének: 40–43. versei alapján. Jakobey Károly – élt: 1825–1891-ig – arcképeket, történelmi és vallásos témájú festményeket készített, a pesti rajziskolában, majd a bécsi Akadémián tanult. Oltárképünkért, amely 1874. augusztus 28-án került a helyére, a gyülekezet 200 forintot fizetett a művésznek.

1876. március 15-én ifj. Országh Sándor orgonaépítő kötelezte magát, hogy 450 forintért szállít egy átalakított és feljavított orgonát hat évi jótállással. Ezt a hangszert az 1930-as években a ma is „szolgáló” kétmanuálos Rieger orgona váltotta fel.

1899-ben került a toronyba először harang: a Bé, Desz és Fisz – hangolású harangok 350, 246 és 103,5 kilogramm súlyúak voltak. A harangokat a két világháború következményeként még két alkalommal kellett a gyülekezetnek pótolnia: 1920-ban és 1957-ben.

1905-ben került sor először templomtatarozásra. A II. világháború alatt belövés érte a templom tornyát, a sérüléseket nem sokkal ezután sikerült kijavíttatni.

1957-ben Ordass Lajos püspök szentelte fel a falakra került képeket, ún. seccókat. A képek Tábor János festőművész munkái voltak. D. dr. Prőhle Károly teológiai útmutatásai alapján került megfestésre a 9 kép, amelynek mindegyike kapcsolatban volt a Szentírás testi és lelki kenyérre utaló fejezeteivel. Ezért kapta a templom a „Kenyér-templom” nevet. A mennyezet seccója például az ötezer ember megvendégelésének történetét ábrázolta.

1973-ban a templom 100 éves jubileumára újabb jelentős felújítások történtek.

Sajnos az idő, és főleg a gázfűtés olyannyira tönkretette a képeket, hogy a templom 2000-ben történt következő felújításakor a szakemberek véleményei szerint már megmenthetetleneknek bizonyultak.

Legutóbbi rekonstrukcióra a Millecentenárium évében, 2000-ben került sor Szák Kocsis Pál mérnök tervei alapján. Ekkor került a födém cseréje kapcsán kazettás mennyezet a templomba. A félköríves idomacél ablakkeretek felújítással ónémet üveget kaptak. Az óraablakba a torony homlokfelületére rózsaablak (rozetta) került, amely romantikus stílusban a Luther-rózsát formázza. Az ólomüveg Luther-rózsa, valamint a bejárati ajtó fölé került színes üvegablak, amely Turák Károly csömöri üvegművész munkája. Új padlóburkolat is került a templomba: ú.n. kőszerű kerámia.

A torony acélszerkezetű fa járólapú lépcsőt kapott, és megvalósulhatott a gyülekezet régi álma is: a toronyóra. Az óranyílások a nagy toronyablak fölötti timpanonba kerültek ugyanazzal a terrakotta keretezéssel, mint a rózsaablak.

A vörösréz toronysisak, a párkányok és a mélyített falfelületek terrakotta színe, az épületnek a gyülekezeti ifjúsági házzal harmonizáló azonos pasztell tojáshéj sárga színe, a hódfarkú tatai cserép együttesen visszafogott és ízléses külsőt mutat.

A templomunkat érintő utolsó beruházásunk 2007-ben a harangjáték beszerelése volt, amely nyomán naponta háromszor szólal meg egy-egy dallam a toronyból, emlékeztetve mindannyiunkat:

                                               „Paradicsomnak te szép élő fája,
Ó, drága Jézus, Istennek Báránya
Te vagy lelkünknek igaz Megváltója
Szabadítója…”

Szák Kocsis Pál mérnök műleírását felhasználva összeállította:
Solymár Péter ny. lelkész